Németkér kálvária

A nehezen megszerzett fotókat ezúton is Pethő Mária kitartó türelmének köszönhetjük !

A képeken kívül ő hozta az alábbi kiegészítő információkat is:

A faragások Kolbert Mátyás plébános idején  készültek  2007-ben. A régebbiek festettek voltak. Az  ezekről készült fotókat a kitelepített németek magukkal vitték.

A Golgotán  Krisztus keresztjét felújították   1985-ben.  A  két lator teste még fából készült. A 14 stációképet – hogy megvédjék a rongálóktól -  a kápolnában tartják bezárva.

Köszönjük Büttle Istvánnak, hogy le tudtuk fotózni.

A kápolnát alapította Feld Jánosné, szül. Bachmann Katalin 1909-ben. Értékes, keramittéglákból van rakva nagy szakértelemmel.

Az alábbi infók innen:

http://nemetker.hu/kalvaria-domb

"Kálvária-domb, ahol Jézus keresztútjának állomásai, a 14 stáció látható csodálatos faragott fatáblákon. Itt található még egy kis kápolna is. A Kálvária-domb ma is zarándokhely a hivek számára, akik minden Nagypénteken imádkozva végigjárják a stációkat.

Az 1333-as tizedjegyzék szerint Németkér önálló település volt. Lakosai a török hódoltság idején (1526 Mohács) elmenekültek, így a település elnéptelenedett és idővel elpusztult. Azonban a 17. század második felében „rácokat” telepítettek be - így a helységet Ráckérnek nevezték el. A hódoltság után a települést a dunaföldvári ferences szerzetesrend kapta meg, így exemt terület lett, vagyis kikerült a közigazgatás alól. 
A Rákóczi féle szabadságharc befejezése után (1711) két évvel a falu házai egy tűzvész alkalmával leégtek, a rácok elmenekültek, így a terület évek alatt egy erdős, bozótos, földművelésre kevésbé alkalmas hely lett. 
A 18. század második felében (Mária Terézia és fia II. József) idejében a mai Németország területéről Magyarország lakatlan területeit telepítéssel benépesítették. Ők lettek a donaus svábok. Így II. József osztrák császár (a kalapos király) 1786-ban Bajorország északi feléről (Aschaffenburg és Frankfurt) környékéről, Sommerkhalból 66 családot telepített ide. Az ide települt családok római katolikusok voltak egytől-egyig. Mivel akkorra ez a terület nem tartozott a dunaföldvári ferences szerzetesekhez, a pécsi püspökségnek kellett a lelkipásztori ellátásról gondoskodni. A püspökség Németkért a paksi plébániához csatolta, így lett egy időre Németkér Paks filiája.

A telepesek nemcsak lakásokat építettek, hanem templomot is. A ma is álló templom 1818-ban épült, de torony nélkül, a tornyot 1896-ban építették a templomhoz. A II. Vatikáni Zsinat elvárásainak megfelelően a liturgikus tér kialakítására 1992-ben került sor. A ma is plébániaházként funkcionáló épület 1820-ban épült. A kálvária kápolna családi összefogással 1909-ben. A területén lévő kereszteket is családok állíttatták - a 14 stáció renoválása és a fadomborművek 2007-ben készültek."