2014. június 1., vasárnap

Várpalota kálvária

A régi kálvária Várpalota és Inota között lévő dombon volt, amit a palotai hívek 1874-ben építettek át 200 korona alapítvánnyal. 

Az akkori kálvária 3 kőkeresztből állt, középen a megfeszített üdvözítő szobra, jobbról és balról a latrok képeivel. Krisztus keresztje alatt a boldogságos Szűz Mária és Mária Magdolna kőből faragott szobrai álltak. 

A keresztút nagyon távol feküdt a községtől, ezért 1916-ban áthelyezték a Felső-major és a temető által határolt belterületre és teljesen újjáépítették. A 3 keresztet Simon János állíttatta, míg a stációkat palotai családok adományozásból építették. Alapítólevelét Hornig Károly bíboros-püspök 1916. február 8-án hagyta jóvá. Ez a helyszín sem volt szerencsés választás. Környezete kopár kőbánya volt. Kerítését a világháború után a környéken lakók szétszedték és eltüzelték. A harcok során a nagykereszt találatot kapott és elpusztult. Ezt 1946-ban Simon József várpalotai lakos egy új kereszttel pótolta, de a korpusz már nincs rajta. A gondozatlan kálvária stációinak öntöttvas domborműveit az utóbbi években fémtolvajok több ízben ellopták. Vagyonvédelmi okokból szedték ki a stációkból a domborműveket és helyezték el a Nepomuki Szent János Római Katolikus Iskola udvarának támfalábam, a templom szomszédságában.
https://docplayer.hu/11257053-Varpalota-multbol-orokolt-ertekei.html   (26.old.)

Az alábbi képeket Dénes Ildikónak köszönöm:





















 A VIII és XII stációkép tönkrement - azért hiányzik a sorozatból.

  
 Ilyen volt régen a kálvária:

http://varpalota.utisugo.hu/latnivalok/kalvaria-varpalota-87644.html

 
 Az alábbi  képeket „BolyaK”-nak köszönöm (2014-es képek a régi kálvária helyszínéről)
















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése